Nagyon ritkán írok ide, mert megint kiégtem és semmi motivációm meg kedvem, közben meg hiányzik. Olyan ez mint egy kocadohányosnál...

Ez a cikk cenzúrázva fok kikerülni a VKN.hu-ra, remélem itt azért megmarad. Pedig szerintem nem olyan durva, csak élet-szagú. Hát nem egy Oravecz Coelho, na. 

Anyagias dominák a hétköznapi életben

Avagy lássuk, mi rejtőzik a lakkcsizma, bőrszerkó és lovaglópálca kemény külleme mögött…

Rebeka Úrnő az ország egyik legsikeresebb, saját – természetesen szép – arcát is vállaló Domina. Bár némely képe igencsak félelmetes hatást keltett, élőben meglehetősen kellemes a társasága, az ember egyáltalán nem feszeng mellette, sőt! Olyan érzésem volt, bármilyen témát szóbahozhatok, egy pillanatra sem veszít nyugalmából, minden kérdést természetesen kezel, igazán nyitott személyiség. Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy saját stúdiójába nyerhettem bepillantást, ott beszélgettünk, egy-egy pohár finom bor és keleties füstölő társaságában.

Nem szeretném azzal kezdeni, hogy mióta s miért kezdtél bele a szakmába. Látszik, hogy nagyon tapasztalt vagy és a véredben van, amit csinálsz. Vágjunk inkább a közepébe és meséld el mik a kedvenceid!

*Nevet* Valóban, több mint tíz éve űzöm az ipart, ezek szerint ennyire látványos a felsőbbrendűségem. Pontosan, imádom az alázást, ez a kedvencem, amikor semmit sem kell tennem és az adózó szolga a lábaim előtt senyved, miközben kigúnyolom, remekül szórakozom a nyomorán. Hamar ráérzek kinek mi a gyengepontja, azzal szeretem a leginkább gyötörni őket. A BDSM fizikai része is közel áll hozzám, de itt inkább a precíz, pontos kínzásokat kedvelem, mintsem agyonverni az áldozatot… A tűk a legjobbak, mellbimbóba kettő, keresztbe kettő a herék alá, na meg persze amennyi csak a fitymába fér! Vannak saját készítésű eszközeim, például rajszögekkel teletűzdelt párnácska, erre imádom leültetni a csicskáimat, ha éppen nem viselkedtek jól…

Miért jár nálad büntetés?

A késést nagyon utálom, ne az én időmmel játszadozzanak! Vagy a túl sok nyavalygás, kérdezősködésért. Persze, informatív vagyok és annak, akin érződik, hogy tényleg kezdő, telefonon is szívesen mesélek részleteket, beavatom, elmondom, mire számíthat. Csábítgatom egy kicsit. De ha azt érzem, csak kéjeleg és szórakozik, de nem komolyak a szándékai, nagyon be tudok pöccenni – és ha esetleg mégis eljön (bár nem számítok rá, mert kamusnak hangzik) akkor nagyon megszivatom. Ezt persze borzasztóan élvezem, és ilyenkor hajlamos vagyok picit átlépni a határokat. Azért, ha kimondja, a menekülő-szót leállok… *kajánul mosolyog*

Milyen az ideális szolga?

Alázatos és nagyvonalú. Ne akarjon lefaragni az óradíjból. A legtöbben állandóan kedvezményt kérnek, alkudoznak az árral – az igaziak soha nem teszik. Ehhez mérten természetesen én is hajlamos vagyok lefaragni az órából, és csak negyvenöt percet játszadozom az alannyal… Az ideális csicska nem kérdezget, cselekszik, és jól fizet. Imádom azokat, akik például távolról hódolnak. Van egy postaládásom, aki csak chatelgetni és telefonálni akar és mindig a postaládámban hagyja a pénzt. Szeretem, ha adnak a higiéniára – ez egy intim és mocskos műfaj, ezért ez nagyon fontos számomra, különösen az anális játéknál. Aki tisztátalan és észreveszem, elküldöm. Majd visszajön, miután alaposan megmosdott – kívül-belül!

Nagy a konkurencia? Vannak kolleganőid, akikkel jóban vagy?

Nem tekintek más nőket konkurenciának, hiszen mindenki másban jó! Ám tény: a piac borzasztóan felhígult. Minden második prosti hirdet dominát is, és azt gondolja, ha felkap valami latex rucit és lefotózkodik egy lovaglópálcával a kezében, ő attól már valódi Úrnő.  Holott, valójában csak szex mentességgel akar könnyű pénzhez jutni, az árakat pedig elég alacsonyan tartja. A vendégek persze elmennek hozzá is, de sokan csalódottan találnak vissza hozzám. Szerencsére vannak hűséges visszajárók is, akik nem akarnak lejjebb adni az élményből.

Mitől lesz valaki „Valódi Úrnő”?

Ez elég relatív dolog. Szerintem attól, hogy megvan benne az elhivatottság az iránt, amit csinál. Persze, fontos a pénz, de borzasztóan kiütközik, ha valaki kizárólag a miatt csinálja. Ezt élvezni kell és életforma-szerűen művelni. Hozzám például járnak takarítani, van külön bőrösöm, tetoválóm, szeánszokért cserébe. Azon kívül pedig, hogy együtt valósítjuk meg a legmélyebb vágyaikat, emberileg is közel kerültek hozzám az évek alatt – bármikor vevő vagyok egy jó beszélgetésre (már persze az értelmesebbekkel). Egy igazi Úrnő tud érzelmi kötődést, függőséget kialakítani, nem csak felvett szerepeket játszik, hanem a saját személyiségét viszi bele a játékba. Vannak, akiket megbolondít ez az egész és teljesen eltorzul az énképük. Elszállnak, flegmák lesznek, csak lehúznak mindenkit és lenézik a többieket. Az ilyet nem szeretem.  Első sorban mind emberek vagyunk, és csak másodsorban engedünk teret a vágyainknak. Attól, hogy valaki szeret uralkodni, esetleg szadista vágyai vannak, még nem jelenti azt, hogy ő ténylegesen mások felett áll – ezt nagyon sokan elfelejtik. Megrészegíti a nőket a túl nagy érdeklődés. Túl sok az eszkimó és kevés a fóka. Rengeteg férfi álmodik domináns nőről, ez pedig piedesztálra emeli őket, melynek hatására önteltek lesznek. 

A magánéletedben is szereted ezeket a praktikákat alkalmazni? Például a hálószobában?

A jelenlegi párommal igen, mert ő is szubmisszív beállítottságú, emellett lakk-fétise van, szóval imádja rajtam a fényes ruhákat, cipőket. Szereti a kiszolgáltatott szituációkat, viszont nem mazo. Sok mindent kipróbáltunk már együtt, ez nagyon elmélyít egy kapcsolatot.

Mi a hobbid ezen kívül?

Szeretek a természetben futni és koncertekre járni. Persze ezeket a dolgokat bármikor lehet ötvözni egy kis perverzkedéssel is…