Amikor felszállunk pont ez szól a podcastben, mindig tűpontosan találó aléfestőzene a hard az élethez, legalábbis az enyémhez.
A bácsi mellettem kioffol, tátott szajjal, hátra dőlve alszik.
A C ülésről bámulom a felhőket, éreimben száguld az adrenalin.
I can move every mountain
Climb every tree
Fly like an eagle
High as can be
...I want to be free
Es minél inkább hitegetjük magunkat a szabadság illúziójával, minél inkább kergetjük, annál több láncra verjük magunkat
Paradoxon ez, a lelkesedésem alábbhagy (valahol a Duna felett), de nem baszódik el teljesen a kedvem, mert pontosan tudom, mint jó kis diáklány megtanultam a leckét,
a tudàs-unàs kurva anyjáig ismételtem a klisét
Minél magasabbra szállunk
Annal melyebbre zuhanunk
Miközben tizezer láb magasan
Egy ketrecben suhanunk
Való igaz
Sovány vigasz
Nem hat láb mélyen sorvadunk
Beadja meg az életérzés
Olyan ez, mint a havi vérzés
Ha megjön fáj, de örülsz
vagy beleőrulsz
Miért pont most, miért nem előbb…?
Olyan ez, mint egy nem kívánt terhesség
Elkötött köldökzsinór a néma egyesség
19:20, - 36 ezer láb magasan repülünk Amszterdam felett es most hagyjuk el Hollandia partjait - mondja be a kapitány.
Éppen a WC-n ülök a repülőn. Elsírom magam.
Túl sok a tükör.
Túl sokat gondolok Hollandiára meg a múltra.
Fejben mindig A'dam mocskos red light districtje felett lebegek egy kicsit.
Nem csoda, hogy állandóan ide szólítanak.
A vérem is ott van elásva abban a kis nieuwegein-i kertben, egy üvegfiolába zárva.
Végre tudok szarni.
A sírás, a kiengedés, Hollandia teszi.
Többet ürítek ezen a kurva repülőn, mint illik. Úristen, soha nem szartam meg ennyit repülőgépen.
Talán soha.
Többször véreztem.
Több illegális drogot csempésztem át a bugyimban zsugorfóliás módszerrel, mint amennyi valós tampont dugtam fel a vaginámba.
De ennyit szarni, egy felszabadító sírás után, na az teljesitmeny a szaron is szorongás énemtől.
Az érkezés Londonba a tervezettnél tíz perccel korábban esedékes - fűzi hozza a kapitány.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó