Volt egyszer egy ilyen is.

https://drogriporter.444.hu/2020/09/07/sniffany-drogos-esti-mesei-i-kurvak-kokain-kamerak#

A minap azon gondolkodtam, a kurválkodást vagy a drogfogyasztást kezdtem-e előbb. A magammal folytatott vita és az emlékeim archívumában történő kutakodás közben rávágtam volna, hogy persze, nyilván drogok voltak az elsők. Aztán eszembe jutott a Teveclub, webkamerás modell karrierem gyermeteg előszobája, ahol tizenhárom évesen kapcsoltam először rossz minőségű, laptopba beépített kamerát egy random fiúnak, néhány datolyáért cserébe.

Az első csík kokain

Az első csík kokainomat tizennégy évesen szippantottam fel egy Tiesto CD tokjáról egy BMW hátsó ülésén a telepi kiserdő melletti játszótér parkolójában. Tekintsük ezt kurvaságom és függőségem prológusának. Kétezer eleje, még nem ballagtam el általánosból, eszemben sem volt komolyan beleesni mindenféle szeres témákba, de mikor kopogtatott, ösztönösen nyitottam ajtót. Akkortájt még csak kóstolgattam a dolgokat, persze, kisiskolás lányka voltam, bár már nem mit sem sejtő, de azért még nagyjából ártatlannak mondható. Ha megkínáltak elfogadtam, de nem vásároltam – ugyan miből vásároltam volna -, és az akkori legjobb barátnőmmel ellentétben, természetben sem fizettem a drogért. Harmincasokkal lógtunk, őt dugták, velem meg beszélgettek. Érdekes dolgok ezek egyébként, mármint a kurvaság fogalma, meg a felelősségvállalásé is.

Filozófiai vitába keveredtünk önmagammal és eltérnénk a lényegtől, ha nekiállnék fejtegetni, honnantól kezdve minősíthető egy ember – legyen az nő vagy férfi – felelősnek a fogyasztásáért. A self-awareness (öntudatra ébredés) mindenkinél máskor jön el és ez így van rendben, és azt hiszem akkor ott, tizennégy évesen még a szüleim voltak felelősek az egészért, meg azok a felnőtt BMW-s pasik, akik így csajoztak. Elfogadtam tőlük a kokaint, pedig az iskolában az ofő is megmondta, hogy majd bedrogoznak, megerőszakolnak és eladnak kurvának. Velem szerencsére egyik sem történt meg, ezek rendes srácok voltak. Adtak kólát, meg mellé sok folyadékot. Zenét hallgattunk, beszélgettünk, körbetrippeltük a Balatont. A barátnőm azt hazudta 16 éves, a BMW-s kokós meg letagadott öt évet. Egymásba szerettek, na bumm. A pasi titkolta a baráti társaság előtt, nehogy megszólják. Utálta a Hugo Boss öltönyös, felvágós, sznob brigádot, inkább velünk lógott. Bennünk még volt élet.

Egyikünk sem volt már kislányos alkat, akkora melleim voltak, hogy tizennyolcnak néztem ki, fejben persze még sehol az érettség, a felelősségvállalás, a konzekvenciák számbavétele. Carpe fucking diem, csak élveztem az üccsit, a zsibbadást, a trancet kevésbé (akkoriban darkos, electro industrial meg metal zenéket hallgattam), de az Elements of Life azért mégiscsak beadta a Balaton Parton. Az otthoni szobám szorongató falainál mindenképpen jobban.

Az írás a https://drogriporter.444.hu/2022/12/09/szex-es-szerfuggoseg-pokoli-kombinacio# oldalon megjelent, kiegészített verzió.

Ülj rá mindre. Ülj rá az összes faszra, amelyikre csak tudsz. Ú, ezzel, na, ezzel KÖTELEZŐ basznod! – mondta Priscilla a telefon galériám képeit lapozgatva. Az e heti Tinderes merítőhálón ígéretesebb halak akadtak fent, mint a múltkorin. A Tinderezést is lehet sportszerűen űzni, meg a baszást is. Valakinek a sport addikció, folyamatos aktivitás, endorfin, mozgás, stimuláció. Rendszert visz az életedbe. Végül is a szex is. Meg egy csomó mást. Olyat is, amire nem számítasz, főleg nem ilyen könnyen és gyorsan. Bár mindent oly’ könnyedén kapnék meg az életben, mint a nemi betegségeket.
– Én a helyedben most látástól vakulásig kúrnék – tanácsolta Kiscica egy sör felett bölcsen random szerda este. Emlékszem, patakokban folytak a könnyeim. Nem kelt fel úgy nap, hogy ne azon gondolatokkal feküdtem volna le aludni, hogy bár soha többé ne is kelnék fel és reggelem sem volt, hogy ne szorongva keltem volna. Már megint egy újabb nap, amit nem akarok végigcsinálni. Még be sem bootoltam fizikailag, a kávétól még jobban szorult a gyomrom, mint a szorongástól, de legalább három szuicid gondolaton túl voltam. „Már reggeli előtt gondolj hat lehetetlenre!” Én voltam a fehér nyúl Aliceból, ebben a Rémálomországban. Folyton késésben voltam – bár magam sem tudtam, honnan is és hova rohanok –, állandóan kattogva siettem.
A barátnőim mind másféle szakítás utáni tanácsokkal láttak el a szívfájdalomra. Persze nekem arra kellett hallgatnom, aki folyt már zölden HPV-san, napi átlag három random légyott után. Meg arra, amelyik szintén addikt volt, a háta mögött bántalmazó kapcsolatokkal, agresszív pasikkal és megjárta a zártosztályt.
Remek módszer, ha éppen szakítasz, és igyekszel leszokni a drogokról és a kodependenciáról.
Mi más lehetne rá a tuti recept, mint egy kiújult mániás szexfüggőség?